Közlemény-13.Gf.40.034/2024/8

K ö z l e m é n y 

A Fővárosi Ítélőtábla a 2024. május 15-én meghozott 13.Gf.40.034/2024/8. számú ítéletével megállapította, hogy a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal érvénytelen a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének az „ATLASZ Online Utasbiztosítás" elnevezésű 001-2019 kóddal 2019. március 11-től alkalmazott általános szerződési feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) közül a biztosított kötelezettségeiről szóló III. fejezet "Elévülés" címmel ellátott részének első mondata, amely szerint „A jelen Utazásbiztosítási feltételek alapján érvényesített igények egy év elteltével elévülnek.”.

A kikötés azért érvénytelen, mert a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével szerződő fogyasztók hátrányára állapította meg azzal, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek az 5 éves elévülési időt megállapító szabályához képest az 1 éves elévülési idő kikötése a fogyasztókra nézve olyan mértékű hátrányokkal jár, amelyek figyelembe vételével a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelep észszerűen nem várhatta el a fogyasztóktól a kikötés egyedi tárgyalást követő elfogadását.

K ö z l e m é n y  

A Fővárosi Törvényszék 2023. december 6-án kelt ítéletével megállapította, hogy a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe alperes által utasbiztosításra kötött fogyasztói szerződésben az „Atlasz Online Utasbiztosítás” elnevezéssel 001-2019 kóddal 2019. február 1-től jelenleg is alkalmazott alábbi általános szerződési feltételek az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig, 2022. december 28-ig már teljesítettek:

Az ÁSZF VI. „Kiegészítő feltételek” c. fejezetének „C” Szakasz - A poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei”, „A biztosítási fedezet” című alfejezete második bekezdése azon szövegrésze, miszerint:

• „A Biztosítási esemény körülményeiről jegyzőkönyv felvételét, az esetleges eljárás eredményéről határozatot kell kérni, majd azt a Biztosító részére be kell csatolni.”

Az ÁSZF VIII. „Kárrendezéshez szükséges dokumentumokról és egyéb bizonyítási eszközökről” című fejezetének „Általános dokumentumok” azon szövegrésze, miszerint:

• „rendőrségi vagy más hatósági eljárásban született érdemi határozat, ha indult ilyen;”

A fenti kikötések azért tisztességtelenek, mert a vállalkozás a saját szolgáltatása teljesítését a biztosítási szerződéses jogviszonytól független eljárás kapcsán keletkezett okiratok bemutatásához köti úgy, hogy a kért okiratok benyújtása nem szükséges a biztosítás jogalapjának elbírálásához. Ezzel a rendelkezés sérti a fogyasztó bizonyítási szabadságát. 

Fedezethez kapcsolódó dokumentumok alcímének „B” Szakasz - Balesetbiztosítás, Maradandó egészségkárosodás, baleseti halál esetén” azon szövegrésze, miszerint:

• „(…) halotti anyakönyvi kivonat, halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv;”

„K” Szakasz – Útlemondás esetén” azon szövegrésze, miszerint:

• „halotti anyakönyvi kivonat, halottvizsgálati bizonyítvány”

A fenti kikötések azért tisztességtelenek, mert a felsorolt csatolandó okiratok esetében nem egyértelmű, hogy a vállalkozás szolgáltatása teljesítéséhez mely okiratok benyújtását teszi egyértelműen szükségessé, továbbá valamennyi okirat benyújtásának előírásával olyan többletkötelezettséget ró a fogyasztóra, mellyel a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

Az ÁSZF VIII. fejezet utolsó bekezdésének azon szövegrésze, miszerint:

• „Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a fenti lista az eddigi tapasztalatok és a tipikus károk, kárigények alapján készült. Erre tekintettel a Biztosító ugyancsak fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben a jövőben olyan egyedi káresemény történik, vagy kárigény jelentkezik, melynek elbírálásához a fenti dokumentumoktól, bizonyító eszközöktől eltérő, vagy azokon felül szükséges dokumentumok, bizonyító eszközök szükségesek, úgy azokat bekérje.”

Az ÁSZF III. „Biztosított kötelezettségei” című fejezetének 3. pontja azon szövegrésze, miszerint:

• „A Biztosított köteles a saját költségére a Biztosító által a kárrendezés során észszerűen igényelt dokumentumokat rendelkezésre bocsátani.”

A fenti kikötések azért tisztességtelenek, mert a jogszabály rendelkezésével ellentétben az alperes pontos meghatározás nélkül, általánosságban teszi lehetővé a vállalkozás részére, hogy utóbb olyan okiratok benyújtásának a kötelezettségét is előírja, melyet a vállalkozás az Általános Szerződési Feltételeiben előzetesen nem rögzített. Ezzel a fogyasztót bizonyítási szabadságától fosztja meg, és ezzel a jogok és kötelezettségek egyensúlyát a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.