Közlemény-14.Gf.40.323/2023/7

K ö z l e m é n y

A jelen szabályzatból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 év alatt évülnek el. Az általános szerződési feltételek fenti pontja azért érvénytelen, mert észszerű indok nélkül bontja meg a jogok és kötelezettségek egyensúlyát az elévülési idő egy évre történő lerövidítésével, ennek okán sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, egyoldalú és indokolatlan hátrányt jelent a fogyasztók számára.

K ö z l e m é n y

A Fővárosi Törvényszék 2023. október 26-án kelt ítéletével megállapította, hogy a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe 2018. július 18. napjától alkalmazott külföldi állampolgárok számára magyarországi és EU-beli utazásaikkal kapcsolatos baleset- és betegségbiztosítás megkötésére irányuló fogyasztói szerződésben alkalmazott „ATLASZ Assistance Hungary, EU” elnevezésű, 001-2018. kódjelű alábbi általános szerződési feltételei tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek, azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása a megtámadásig, 2022. december 27-ig már teljesített szerződéseket nem érinti:

• ÁSZF 14.3 pontjának első mondata: „Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerősen lezáró határozatot a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha időközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére.” A fenti kikötés azért tisztességtelen, mert ezen okiratok nem szükségesek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához, ezért abban az esetben is indokolatlan többletkötelezettséget rónak a fogyasztóra, ha azok benyújtásától a biztosító nem teszi függővé a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét.
• ÁSZF 32.4. pontja: „A biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél (szerződő, biztosított, engedményes, kedvezményezett) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követő 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani: (…)” A fenti kikötés azért tisztességtelen, mert a szükséges okiratok rendelkezésre bocsátására szabott 8 napos határidő indokolatlanul rövid ahhoz, hogy a fogyasztó az okiratszolgáltatási kötelezettségének eleget tehessen, és a késedelmes rendelkezésre bocsátás a biztosító felé teljesítendő szükséges felvilágosítás megadása elmulasztásaként minősíthető és azzal jogkövetkezményével járhat, hogy a biztosító mentesül a teljesítés alól.
• ÁSZF 32.4.2. pontja második fordulatának első része: „ (…) a Biztosított elhalálozása esetén boncolási jegyzőkönyv (…).” A fenti kikötés azért tisztességtelen, mert a szintén benyújtandó halottvizsgálati bizonyítvány önmagában elegendő a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához, így a halottvizsgálati bizonyítvány mellett a boncolási jegyzőkönyv benyújtása a fogyasztóra nézve indokolatlan többletkötelezettséget eredményező okiratbenyújtást ír elő.
• ÁSZF 32.4.3. pontja szerinti felsorolás utolsó két pontja: „Holttest hazaszállítása esetén: (…)
• halál okát igazoló hatósági vagy orvosi bizonyítvány,
• baleseti halál esetén boncolási jegyzőkönyv és a halál bekövetkezése körülményeinek tisztázásához szükséges hivatalos iratok.” A fenti kikötés azért tisztességtelen, mert a szintén benyújtandó halál tényét igazoló okirat önmagában elegendő a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához, így az ÁSZF 32.4.3. pontja szerinti felsorolás utolsó két pontja a fogyasztóra nézve indokolatlan többletkötelezettséget eredményező okiratbenyújtást ír elő.
• ÁSZF 32.4.7. pontja: „Ha a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum, vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a fenti felsorolásban, erről és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeiről a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.”. A fenti kikötés azért tisztességtelen, mert az ÁSZF 32.4. pontja és a 32.4.1.-től – 32.4.5. -ig terjedő rendelkezései felsorolják a kötelezően becsatolandó okiratokat, majd ezt követőn a ÁSZF 32.4.7. pont tartalmából nem egyértelmű, hogy a ÁSZF 32.4. pontja és a 32.4.1.-től – 32.4.5. -ig terjedő rendelkezésekben felsorolt okiratokon túl más okiratokat is kérhet-e a biztosító, ekként a fogyasztó a szerződéskötéskor nincs abban a helyzetben, hogy felmérje, hogy milyen okiratszolgáltatás terheli, ha bekövetkezik a káresemény.